Igen, igen... Ma van a 0. nap... Vagyis ha Panna olyan kis ügyes, mint amilyen az anyukája szokott lenni (hihi), akkor ma kell kibújjon. Bár ma napközben nincs a szülésznőnk egy tanfolyam miatt, úgyhogy inkább esti órákat válassza. :o)))
Tegnap este azt hittem, megyünk az éjjel. Nagyon fájt az érkezési oldal, menni alig tudtam, és az én napközben lusta kislányom olyan cirkuszt rendezett a hasamban, hogy még Milán is meglepődött. A szoba túlsó feléről látta a hasam hullámzását, de nem nagyon akarta elhinni, hogy ezt a kislánya csinálja. Ide is jött, és csak akkor hitt a szemének, mikor a kezét a hasamra tette, és kapta a folyamatos rúgásokat... :o)))
Szóval bíztam benne, hogy ez jelent valamit, készíti elő a helyet magának a leányzó, de nem. Ahogy lefeküdtem, ő is bealudt és nem is ébresztett reggelig.
Így hát lassan elkezdek készülődni, és irány a kórház! Eszter barátnőm/kismamatársam már nagyon vár, ő vasárnap óta lakója az intézménynek, és az ő kislánya is ugyanolyan jól érzi magát anyukája pocakjában, mint a mi Pannánk. Reméljük együtt könnyebben kicsalogatjuk a csajokat, és húsvétra már itthon is lehetünk.
Addig is Minden Jót Nektek! :o)))
Ha hírek, történések vannak, megpróbálom apát rávenni, hogy írjon ide is, vagy legalább az iwiwre tegye fel a jó híreket! :o)
Puszi!
Utolsó kommentek