Hát, a héten nem alakult túl jól az ovizás... A mai nap volt a legrosszabb... :o( Panna az oviban bőgött, én itthon... :o(
Jöttek új kis ovistársai, tündéri kislányok, csak még javában tart a beszoktatásuk. Amit ők hangos sírással jeleznek. :o) Ezzel nincs is semmi gond, hiszem még emlékszem, egy éve Panna is így viselkedett, ez a normális, kell nekik pár nap/hét, mire megszokják és megértik, az ovi egy szuper hely, nem gond, ha anya és apa elmennek dolgozni. A kicsi sírása miatt persze a többiek is megkezdték a bömbit, az én lányommal az élen... Sőt, mostanában még a peluskáját is magával cipeli az oviba, azzal vigasztalja magát. Ilyen pedig rég fordult elő...
Viszont ezen újdonságon felül két csoportra is osztották az ovisokat. Lettek "nagyok" és lettek "kicsik". Én eddig nagyon-nagyon örültem a vegyes csoportoknak, Panna is imádott a nagyobbakkal lenni, és rengeteget tanult Tőlük. Most viszont rosszul érzi magát... :O( Már úgy kel reggel, hogy nem akar oviba menni, mert sírnak a kicsik és ő amúgy is a nagyokkal akar lenni... :o( Annyira rossz volt ma is, úgy kellett lefejteni a nyakamból, miközben azt kiabálta, hogy nem akarok itt lenni, szeretlek anya... :o(
Délutánra már semmi gond nincs egyébként. Mikor együtt van az összes gyerkőc, Panna is szuperül érzi magát, a hazajövetelért is könyörögni kell.
Remélem hamarosan rendeződik ez a dolog, mert rossz érzés, hogy az eddig imádott ovijához így viszonyul.
Utolsó kommentek