Vasárnap Panna szinte az egész napját apával töltötte. Nekem sajnos kórházi programom volt vidéken, unokanővéremet (akit inkább tesónak hívnék) látogattuk. Először kicsit izgultam, hogy fog viselkedni Panna, de nem volt semmi gond! Írtó büszke vagyok rá is és Milánra is! :o) Délelőtt 10 körül mentem el, és délután 4-kor értem haza. Panna baba aludt délelőtt egy óóóóriásit, Milán ügyesen el tudta altatni, az ebédjét mind egy szálig befalta, és ebéd után szuperül eljátszott apájával és a nagyikkal. Mikor hazaértem, nem is akart hozzámjönni, úgy nézett mint aki meg van sértődve rám, amiért én ott mertem hagyni őt egész napra. Folyton Milánhoz kéretőzött, apa volt a jó neki... :o) Persze végül visszaállt a rend, estére már újra rajtam lógott.
Ma ismét apás délután lesz, én megint kórházba megyek. Remélem ma is hasonlóan ügyesek lesznek! Ja, és olyan jó látni, ahogy egyre nagyobb a "szerelem" kettőjük között! :o)
A bilizéssel is jól haladunk, egyáltalán nem ellenkezik Panna, sőt, néha már felöltözve is rá akar csücsülni a zenélő trónjára, mert tudja, hogy olyankor olvasni, játszani szoktunk. :o)))
Utolsó kommentek