Hát, én is elkezdtem írni ezt a blogot sok más kismamához hasonlóan... Mindenki azt mondja, nagyon jó érzés lesz majd visszaolvasni, hogyan alakult az élet, milyen érzések, kérdések, kétségek kavarogtak bennem a babavárás során, és utána...
Hamarosan 30 éves leszek, van egy csodálatos férjem, akit imádok, szuper családom van akiket nagyon szeretek és remélem ők is viszont, és ami mostanság a legfontosabb: 2009. április elejére várjuk kisbabánk, Molnár Panna érkezését.
Mivel Pannával nem tudjuk meglátogatni a nagyiját a kórházban (nem szívesen vinném ezekben a H1N1-es virnyákos időben idegenek közé) ezúton üzenjük Neki, hogy mielőbb gyógyuljon és várjuk haza!!! Sok puszi!!!
Hopp, most látom, hogy az egyik zokni lemaradt valahol útközben... :o)))
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek