Hát, én is elkezdtem írni ezt a blogot sok más kismamához hasonlóan... Mindenki azt mondja, nagyon jó érzés lesz majd visszaolvasni, hogyan alakult az élet, milyen érzések, kérdések, kétségek kavarogtak bennem a babavárás során, és utána...
Hamarosan 30 éves leszek, van egy csodálatos férjem, akit imádok, szuper családom van akiket nagyon szeretek és remélem ők is viszont, és ami mostanság a legfontosabb: 2009. április elejére várjuk kisbabánk, Molnár Panna érkezését.
Kezdődött azzal, hogy csütörtökön éjszaka nem aludtunk valami sokat... Hajnali fél 3-tól fent volt Panna 5-ig. Visszaaludt, egy perc múlva sírva ébredt... Kétszer kajolt közben, ami szintén fura volt. Másnap délelőtt egy hatalmas rottyantás a pelusba, aztán egész nap híg, folyós, nyálkás kakik sora következett. És lám, reggelre kibújt a kis fogacska hegye! :o)
.png)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek