Ismét eltelt egy hét... Már csak - jó esetben - 6 van hátra... :o)))

Azt hiszem rendesen beindult a pocaknövekedés, már egyre nehezebben mozgok. A lefekvés és felkelés kész koreográfiát igényel, ugyanígy vagyok az éjszakai egyik oldalamról a másikra fordulással. :o)

A héten megkaptam a múlt heti labor eredményeit, szerencsére minden okés! És ha már elkértem a laborokat, odaadták a múlt pénteki vércukoreredményemet is, amin nagyon meglepődtem! Az egy héttel ezelőtti eredményem már 6,8 volt, féltem, hogy a diéta ellenére ez egyre csak feljebb kúszik... Most pedig azt látom, hogy a pénteki vérvétel 5,4-es értéket mutat... Akkor hogy is van ez??? Egy hét alatt ennyit változhat??? Kiváncsi vagyok mit mondanak pénteken a diabéteszes lányok! :o)

A pocakom egyre gyakrabban keményedik, olyankor kőszikla lesz az egész, ma rá is kérdezek a dokira, normális dolog-e ez. Panna mocorog ezerrel, vagyis inkább már csak helyezkedik, egyre kisebb a hely, így csak kidugni tudja a kis testrészeit, meg megfeszíteni magát. Vicces amúgy, mikor a pocakom jobb oldalára húzódik, és az egész el van csúszva! :o)))

Amúgy 99%-osan készen állunk Panna fogadására. Már az apróbb csinosítások is kész vannak a szobán, kórházi cuccunk is alakulóban, ruhákat múlt héten kimostam, kivasaltam, szekrényébe bepakolva... Szóval jól állunk! Hétvégén még vettük ajtórácsot Gréta ellen (bár nagyon okos kutya, és a mondjuk neki, lefekszik a küszöbre, de a Micimacis szőnyeg a kedvence... ha beoson, első dolga azon végignyúlni, ami ugye majd vedlési időszakban nem lenne a legjobb...). Ja, és kapott Panna egy éééédes zenélő forgót az ágyára! Olyan aranyos, és 4-féle zenét játszik! Remélem neki is tetszeni fog! :o)

Ja, és vasárnap jön a babakocsi ha minden igaz!!!