Tegnap megvolt az első hivatalos Anyáknapi ünnepségünk az oviban... A gyerekek már hetek óta erre készültek, de Panna semmit nem volt hajlandó elárulni róla, csak annyit mondott, ha kérdeztük, hogy TITOK!!! :o) Az óvónénik kérték, hogy vigyünk fehér blúzt és harisnyát, a szoknya "egyenruha" lesz minden kislánynak! Már itt nagyon izgultam, hogy vajon Panna hajlandó lesz-e felvenni a közös szoknyát...
Aztán végül nem volt semmi gond, az óvónéni elmondása szerint Panna volt az első, aki magára kapta a rucit! :o))) És olyan de olyan csinosak voltak, hogy az valami hihetetlen!!!! Az én pici pöttyös Pannám a nagy ovisok között!!! Nehéz volt megállni pityergés nélkül!!! :o)
A műsoruk szuper volt! Az elején báboztak egy paraván mögött, az óvónéni egy kis verset mondott, aminek a végén azt kellett sorban kiabálniuk a gyerekeknek, hogy ANYA! Olyan cuki volt Panna is, megismertem a hangját, a tipikus "anyáját"...
A bábozás után közös körtánc volt. Hihetetlenül büszke voltam Pannára!!! Csinálta végig a többiekkel a táncot, utánozta a lépéseket, amikor kellett, leguggolt, tapsolt, pakolgatta a lábacskáit, nagyon-nagyon cuki volt!!! A tánc után közösen mondtak egy verset, és rohantak anyához átadni az ajándékokat. :o)
Kaptam (és a mamák is) egy szál virágot, egy kézzel festett cserépben két szívecskét, és egy gyönyörű szép sütit, amit aznap délelőtt csináltak a gyerekek!!!
A sütit persze Panna ette meg, gondolom megéhezett a nagy izgalmakra! :O)
Egy szó mint száz, imádtam az én nagy ovisomat, iszonyatosan büszke voltam rá, és meg tudtam volna zabálni a kis pöttyös szoknyájában és hajpántjában!!!
Utolsó kommentek