A múlt héten Dubaiban jártunk Milánnal, 5 napot voltunk távol Pannától. Egy nyereményjáték kapcsán jutottunk ki, ha érdekel Titeket a történet, itt olvashattok róla részletesen:
formula1yasmarina2011.blogspot.com/
Szóval, amíg mi távol voltunk, Panna anyósoméknál és anyuéknál volt pár-pár napot. Elmondásuk szerint nem volt semmi gond vele. Néha hiányolt minket, de egyébként tündi-bündi volt. Mondjuk ehhez persze az is hozzájárult, hogy minden nap jött hozzá a Mikulás, ha jól viselkedett és a csizmáját is megpucolta, mindig elrejtett benne valami apró ajándékot... :o))) Cuki volt, ahogy várta! :o)))
Egyébként pedig hiszti korszak közepén vagyunk. A múlt hétvége totálisan katasztrofális volt... Panna minden nap csinált egy földönfetrengős, csapkolódós, sikítva sírós cirkuszt. Annyira bele tudja hergelni magát, hogy az valami félelmetes. És nála nem használ a hideg vizes mosakodás, az összebújás, a nyugtatgatás, a figyelem elterelése, semmi. Nála úgy veszem észre az a taktika, ha magára hagyjuk, ha nincs kinek műsoroznia, előbb-utóbb megnyugszik. Nehéz időszak ez, de remélem nem merülünk bele túlságosan, és nem ez lesz a jellemző viselkedése. Szerencsére azóta egyszersem fordult ez elő, a napokban tényleg nagyon ügyes és aranyos, nincs vele semmi gond.
Illetve egyetlen probléma mégiscsak van... Mégpedig az, hogy este nem hajlandó időben aludni. :o( 11-nél előbb szinte soha. Még akkor is nehezen, ha hétvégén pl. nem alszik napközben. Hiába van fürdés már 8-kor, utána megy a nyűglődés... Persze ennek hozadékaként reggel alig bírom felkelteni, negyed órát kell könyörögni, hogy jöjjön öltözni és induljunk. Valami megoldást ki kell erre találjak, mert ez se neki, se nekünk nem jó így...
Utolsó kommentek